Loading ...
Már megint egy idióta.Széles Gábor vs. Vincent blog
Na újra itt ülök, alig 24 órával azután, hogy a Zuglói maszop honlapos összehasonlító képet kipakoltam a blogra, hogy itt is legyen meg és mit látok a Kétfarkú Kutyás Kovács Gergely Facebook falán. Na bazmeg.
Csalánba nem üt? Pár gondolat Török Gábor írásáról.
Török Gábor 433. blogbejgyzése, a Keresztvíz és csalán címmel azon elmélkedik, hogy miért lehet jó stratégia az LMP számára, ha nem hajlandó belemenni egy választási, stratégiai szövetségbe a már meglevő, regnáló baloldali pártokkal. Azzal indít, hogy szerinte, és mint gyakorló politológusnak ezt el is hiszem, a jelenlegi helyzet nem vethető össze egyetlen előzővel sem, mert az emberek kivárnak, bizonytalanok nem ugranak helyből a váltópárt zászlaja alá, ebből következik, hogy új erőt építeni nem halálraítélt politika. Tökéletesen igaza van, minden szava arany, csak abban téved, hogy erre az LMP alkalmatlan.
Az internet nem felejt.A Zuglói MSZP szervezet honlapja.
Érdekes dolog, hogy egy csomóan úgy vélik a honlapkészítőkkel baszakodni nem fájdalmas dolog. Ha őt nem fizeted ki, akkor hasonlóan kellemetlen élményekben lehet részed, mint amikor a fodrásszal baszakszol. No, a zuglói maszoposok is elfelejtették fizetni a honlapkészítőiket, akik ezt zokon is vették.
Szerintem lehettek volna sokkal keményebbek is, a drága Elnök úr kitétel különösen szellemes.
Szabjuk személyreFacebook Timeline for dummies II.
A tegnapi cikkben összeszedtünk pár fontos Timeline beállítást, ami az adatbiztonságról szólt. Ez a téma még közel sincs végigjárva, de azt hiszem nagyon kevés ember van, akik nem ezt hagyják a végére, ha egyáltalán foglalkoznak vele, inkább az az érdekes, hogy miként lehet csinosítani meg játszani az új felületen.
Szóval ma gyorstalpalóban végigmegyünk az újdonságokon,a megváltozott elrendezésen és az események felvitelén.
Vegyed birtokba a TimelinetFacebook Timeline for dummies I.
Kicsit több, mint egy hónapja, hogy sokaknak elérhető a Facebook új profil felülete, a Timeline, a jövő héttől pedig mindenkinek átalakul, akár akarja, akár nem. A Timeline, mint neve is mutatja, egy idővonal, egy interaktív életrajz, fotókkal, videókkal, GPS bejelentkezésekkel. Egy radikálisan más rendszer, mint amit eddig adatlapként megszokhattunk. A könnyű átállás érdekében egy minisorozat indul itt a blogon, az írások saját kútfőből, tapasztalatokból és egy csomó, hivatkozásokkal gondosan ellátott, fordításból állnak.
Kéz kezet mosFélnetek jó lesz.
Volt ez a béketüntetés a hétvégén (erről a megnevezésről is lenne pár pikírt megjegyzésem), amin megjelent egy csomó ember és szépen kiálltak a kormány mellett. Néztem a balos-liberális ismerőseim reakcióit, és azt gondoltam: ügyes ember ez a Viktor, hogy megzuhantak ettől a tömegtől. Éveken át Viktorék terepe volt az utca, mindenki jól elítélte, ha kivitték az embereket. Nekem a tűntetéssel bajom nem volt, amíg az megmaradt tisztességes keretek közt, az ellen ágáltam, ha háborús övezetté változtatták a városomat. No, az elmúlt évben az új ellenzék jött rá, hogy utcára menni látványos és erős dolog. Csak elfelejtették, hogy ennek a kultúrája mélyebben gyökerezik a jobb oldalon, mint náluk.
Pofáraesés? Az.
A magyar villanygitárosokZenészekről az új Kiscsillag album kapcsán.
Ha nem lett volna a Kispál, akkor a Quimby lett volna az elmúlt évtized legnagyobb magyar zenekara. Ha nem lenne Lovasi András, akkor Bérczesi Robi lenne az ország legjobb szövegíró-gitárosa. De a ha nem játszik, amikor a valóságról van szó.
4color sablon, mobil verzióvalMegtanultam végre mobil-netes designt készíteni?
Jó háromnegyed éve volt, hogy a HTML5 – Whats new here? nevezetű sablont ráhúztam a blogra. Azóta jött még kettő sablon, mindegyik html5 és css3 tanulmányok folyamodványa képpen.
Majdnem az, ami…Révay József: Égi jel
Tavaly év vége táján olvastam Julianusról, aki megpróbálta visszaállítani az ősi istenek tiszteletét a kereszténység ellenében, és el voltam keseredve, hogy egy jó témáról milyen száraz könyv született. Ekkor írta, talán pont itta blogon Anyám, hogy Révay jobbat alkotott a témában, kölcsönadja. Meg is jött a könyv, két kötet, én meg el is kezdtem olvasni. Meg voltam lepve milyen korán kezdi, Constantinus uralkodásánál…
Civilek a pályánLehet politikát csinálni pártok nélkül?
Az Orbán kormány bukása után lesz egy dolog, amit felvéshetünk, mint az ő általuk létrehozott egyetlen jót: ellenükben kialakult a magyar politikai civil szféra. Én, ezen a blogon is, immár tíz éve mondom, írom, hogy addig itt szarból várépítés nem lesz, míg a civil szervezetek nem állnak az ország mellé. Akkut probléma ez nálunk, hiányoznak, vagy talán inkább hiányoztak a szakszervezetek, közéleti egyesületek. Illetve még ez se igaz, voltak, vannak, csak a társadalom részéről szinte teljes passzivitás övezte őket.
Most megmozdultak, kiderült, hogy szükség van rájuk, meg az is, hogy nekik is van még jócskán teendőjük míg felnőnek a feladatukhoz.
Ki a hüje?Frei Tamás a virtuális születésről.
Frei Tamásról is volt egy véleményem már jó ideje, a Metro-ból Metropolá váló újságról is, de azt nem gondoltam, hogyha ezek ketten összekerülnek, akkor micsoda kapitális baromság születik majd belőle. A mandiner cikkajánlója irányított át a metropol oldalára, mert az internet befolyását firtatta a születendő gyerek névadásával kapcsolatban. Számomra ez most időszerű téma, hónapokon át gyúrtuk, hogy mi legyen a gyerek neve. Mégis, ez a cikk egyszerűen siralmas.
A rántotthús mellőlSchiffer Anna megfedte az unokaöccsét.
Vannak pillanatok, mikor úgy érzem, hogy a blogom eredetileg kitalált kategóriái kevesek. Ennek a cikknek legszívesebben a vicc, netán a magyar ugar kategóriát kéne viselnie, az, hogy végül közélet lett belőle egyrészt kényszer, másfelől szomorú. Mert mi is történt voltaképpen? A nagynéni nem ért egyet politikailag az unokaöccsével és a jó fiú családi érzéseire apellálva megfedi. Megannyian átéltünk már hasonlót, a vasárnapi ebédnél a második rántott hús előtt egy túlbuzgó rokon villával hadonászva elmondja, hogy bezzeg a nagyapád ha ezt tudná…
Böjte atya és az elviccelődött egzisztenciákLevél-blog Böjte Csabának.
Tegnap este lefekvés előtt nézelődtem a neten, és már nem tudom milyen fórumon találtam egy linket, Böjte Csaba gondolatai az államcsődről. Hát mit mondjak olvastam már sok baromságot életemben, olyat is, amit székely virtusra fogtak, de ez azért magasan viszi a pálmát.
“A beszélgetés újból és újból ugyanabba a témába torkolt: “Kevés a pénz! Meg egyáltalán mit gondol a kormány, ennyi fizetésből meg lehet élni?” Én próbáltam jópofa lenni és viccel elütni az élét a durva beszédnek. A székely ember régebb is kikacagta a feléje tornyosuló gondokat, és jókedvű, vidám szemmel nézve, legtöbbször kiderült, hogy nem is annyira megoldhatatlanul félelmetes az a fojtogató gond, mely elnyeléssel fenyeget.”
Billentyűzetet ragadtam, hogy kvázi-levelet írjak Csabának.
Felejthető leszbikus nyavajgásLovas Nagy Anna - Verazélet
Megyek az utcán, zebra: 1könyv verazélet. Várok a villamosra, kuka: 1 könyv verazélet. Röpke két hét után már kezd érdekelni, hogy mi lehet az, amiért több hektó fehér festéket kentek fel a kutyaszar, cigicsikkek és kiszáradt hányásfoltok közé Budapest utcáin. Aztán jön egy kritika a Narancsban és a könyvet megkapom névnapomra.
Így elolvasva, csak annyit mondhatok: verazélet.
Úri vircsaft?Tüntetés az Operánál.
Ha az embernek gyereke születik, akkor úgy tűnik, hogy elfolyik az ideje. Tegnap este például nem is volt esélyem, hogy kimenjek az Operához, pedig nagyon ott lett volna a helyem, így csak a nagyobb híroldalak percről percre rovatára tudtam támaszkodni, hol telefonról, hol a gép elé ülve egy kicsit. Végre úgy tűnik, hogy tényleg sikerült együtt mozdulnia a politikának és a civil szférának. És ez jó.
