Tradicionális családregényLin Yutang: Egy múló pillanat
Talán még nem is voltam gimnazista, mikor anyu egyszer elkezdte felolvasni az Egy múló pillanatot nekem, azzal, hogy ebben a regényben benne van mindenki a családunkból. Ők gyerekként azt keresték, hogy melyik szereplő kire hasonlít leginkább. Jó játék volt, úgy olvastuk végig a könyvet, hogy mindig megbeszéltük, hogy ez ki lehetne közülünk.
Azóta olvastam még vagy kétszer, és idén harmadszor, de a keresés bennem maradt. Minden olvasásánál másokat látok meg a karakterekben. Persze minden nő Mulan szeretne lenni, és minden fiú Lifu, de olyan sose lesz. :) Ha most kéne magamat belőni a szereplők közül, akkor még leginkább Afej, de az se tökéletes. Egy szóval a könyvhöz kötődő családi játék szórakoztató, de teljesen eredménytelen. Ami semmit nem von le a könyv értékéből.
Az elrejtett szívekGárdonyi Géza: Isten rabjai (gyerekeknek átdolgozott kiadás)
Az Isten rabjait azért vettem újra elő, mert a moly.hu indított egy szerzetesekről, kolostorokról szóló olvasás kihívást. Mivel ezt a könyvet még gyerekkoromban olvastam és úgyis többször eszembe jutott mostanság hát elkértem a szüleimtől, hogy újra olvashassam.
Az 1943-as, Dante kiadó féle gyerekek számára átdolgozott kiadás van meg nekem, nagyon szép kis grafikákkal és szó szerint a könyvbe ragasztott festményekkel. Egy 9-10 évesnek egyszerűen tökéletes kiadás, az enyhén sárgult lapok, a szép színes és fekete fehér képek, a régies betűtípus. Telitalálat.
Keith Richards – Élet
Vááá! Keith Richards könyvéről kritikát írni nem kis feladat.
Van, ugye egyrészt a könyv meg a van a faszi. Két tök külön dolog.
Itt van Keith, aki írt egy könyvet az életéről, pedig még jócskán aktív zenész, nem vonult vissza, a könyv megjelenése óta is van új Rolling Stones lemez, sőt film, sőt 4 lemezes DVD, sőt azt is nyilatkozta, hogy formában vannak és jön a következő lemez. Szóval egy – hálisten – nem lezárt sztori és ez egyben a könyv baja is. Kurva jó, megy megy, érdekes, megtudsz egy csomó olyan dolgot, amiről addig fogalmad sem volt, a Rolling Stones sztoriból is kapsz egy durva adagot és a könyv vége meg tök befejezetlen. Nem véletlen, életrajzi regényt inkább a visszavonult emberek szoktak írni.

Passuth László: Ravennában temették Rómát
A Nyugat Római Birodalom bukásával úgy vagyok, mint a világháborúkkal. Nem sokat foglakoztam vele és a rá következő időkkel, mert nem szerettem a rendetlenségét, túl bánatos nosztalgiát érzek a letűnt aranykor után, ahhoz, hogy igazán szerethessem a rá következőt. Mégis, Passuth most megfogott ezzel a könyvvel.





